A telek 1069 négyzetméter területű és a Hidegkúti út frekventált részén található. A telek lejtése okán a telek felső részén szép kilátást kapunk Hidegkút erdős részére. A telken minden közmű megtalálható.
Az Lke-2/O-6 építési övezetben az épület jellemzően az észak-keleti telekhatárra helyezendő, kivéve, ha a szomszédos épületszerkezet homlokzata nem teszi lehetővé.
Az Lke-2/O-6 besorolás esetén a beépítési mód oldalhatáron álló, a zöldfelületi arány 75 %, a legnagyobb beépítés mértéke terepszint felett 15%, a terepszint alatt 25%. A legnagyobb szintterületi mutató: általános 0,4 nm/nm, míg a parkolási 0,2 nm/nm. Az épület legnagyobb épületmagassága 4,5 méter.
A telek területe alapján és az építési övezet előírásai szerint a telken 1 főépületben 2 db önálló rendeltetési egység (lakás) alakítható ki.
2011-ben, a népszámlálás időpontjában, a kerületben 87 744 fő élt, ez Budapest lakosságának mintegy 5%-a, ezzel a főváros hetedik legnépesebb kerülete. A kerület átlagos népsűrűsége 2414 fő/km2, ami alacsonyabb a fővárosi átlagnál. A kerület népességszáma – kisebb hullámzásokkal - de viszonylag stabilnak tekinthető az utóbbi 10 évben: az agglomerációba történő kiköltözés mértéke 2005‐től csökkent, ami a kerületben is éreztette hatását, 2008-tól gyakorlatilag a vándorlási egyenleg pozitív, ezen belül azonban továbbra is elsősorban az ideiglenes célú vándorlás a meghatározó. A halandósági mutató folyamatosan javul, így a vándorlásból származó pozitívum már képes – az egyébként javuló – természetes fogyásból származó veszteséget kis mértékben meghaladni.
A kerület továbbra is lakóingatlan-fejlesztési célterület, melyen belül több szegmens különíthető el: a városközponti területek foghíjain a nagy lakásszámú projektek a belvárosi lakások iránt utóbbi időkben megnövekedett keresletre reagálnak, melyhez a bérbeadási, befektetési célú vásárlás is hozzájárul. A zöldövezeti lakóterületek és a kis lakásszámú társasházak továbbra is alternatívát jelentenek az agglomerációba irányuló költözés helyett. A sűrűség növelésével szemben a környező lakóterületek karakteréhez, léptékéhez illeszkedő beépítés elfogadható társadalmi részről, amely nem befolyásolja negatívan sem a lakókörnyék élhetőségét, forgalmát és nem okozza az ingatlanok értékvesztését sem.
A kerület társadalma leginkább az itt élők magas képzettségi szintjével és jövedelmi helyzetével, az alacsony munkanélküliségi rátával, valamint az időskorúakon belül a magas élettartamot megélők fővárosinál nagyobb arányával tűnik ki a Budapestre átlagosan is jellemző társadalmi mutatók közül. A kerület képzettségi, foglalkoztatottsági és jövedelmi helyzete relatív tovább fog erősödni, melynek köszönhetően távlatban is számolni lehet majd a fizetőképes kereslettel az alábbi területeken:
magán- és alapítványi intézmények,
kulturális és szabadidős szolgáltatások,
öngondoskodással összefüggő szolgáltatások,
időskori szolgáltatások,
sport rekreációs szolgáltatások.
A lassú népességcsere következtében egyes szolgáltatások iránti igény megjelenése, erősödése az eltérő időtávokban területhez köthetően is megkülönböztethető lesz:
Pesthidegkúton a gyermekes háztartások jelenléte a gyermekeket ellátó intézményhálózatok szélesítésének igényét,
a központi kerületrészben hosszú távon a fiatal háztartások megjelenése az oktatási intézményrendszer és a minőségi városi szolgáltatások (kávézók, pékségek, éttermek, lakossági szolgáltatók), az épületállomány megújítása iránti igényt
hozhatja.
A hidegkúti lakóterületen a már ma is helyi vonzású központok megerősítése a cél:
Pesthidegkút-Ófalu központ,
Máriaremetei központ.
A Máriaremetei út – Szabadság utca környezete mértéktartó fejlesztéssel egy visszafogott helyi vonzású központtá válhat, melyben a fejlesztés iránya a funkciók „tengelyes széthúzása”, a közösségi funkciók Máriaremetei út felől történő megközelítése és a lakóutcák védelme:
Máriaremetei út – Hímes utca tengely.
Új területek igénybevétele kellően indokolt esetben célszerű, a szükséges infrastruktúra megteremtésével együtt. Ilyen helyszínek lehetnek a kerület által már korábban is fejlesztési tartalékterületként meghatározott területek jellemzően a hidegkúti településrészek szomszédságában – kiemelten a Patakhegyi út északi oldalára eső területsáv, és a Hidegkúti út Solymár felé eső szakasza menti terület. A távlati munkahelyteremtésnek ezek a potenciális területei a 2. céllal (a köz- és a kerület kompetenciájába tartozó ellátó intézményhálózat fejlesztése) összefüggésben is felmerültek, mint a piaci alapú szolgáltatások és intézmények befogadására is alkalmas helyszínek. Hibás hirdetés bejelentése
